Amit a vakvezető kutyákról tudni érdemes…

Egy látássérült számára a vakvezető kutya nemcsak egy hű társ, hanem egyben az önálló életvitelhez szükséges segítő is, akivel magabiztosabban közlekedhet, ügyet intézhet, vagy akár dolgozhat, ráadásul a kapcsolatteremtést is megkönnyíti.

A hazánkban élő több tízezer látássérült ember közül alig több mint 100-an közlekednek vakvezető kutyával.

Egy vakvezető kutya képzése 1,5-2 éves korára fejeződik be, ekkor kerülhet gazdához és akár fél évre is szükség van az összeszokáshoz és a sikeres vizsgához. Az addig felmerült költség eléri a 2 és fél millió forintot.

A folyamat a megfelelő kutya kiválasztásával indul: bizonyos fajták eleve nem alkalmasak arra, hogy vakvezető kutya legyen belőlük, mivel a kutya sok fizikai és „személyiségbeli” feltételnek kell hogy megfeleljen (nyugodt, megbízható, nagy tűrőképesség és teherbírás, és még sok egyéb). A kiskutya eleinte nevelőszülőknél van, ez az időszak arra szolgál, hogy ingergazdag, természetes környezetben nevelkedjen. Többször találkozunk a nevelőszülőkkel és teszteljük a kis nebulókat.

Ezt követően megfigyeljük őket, állatorvosi vizsgálatokon esnek át és amennyiben megfelelnek az egészségügyi követelményeknek és a teszteknek, következhet a kiképzésük, majd az összeszoktatás a kiválasztott gazdával és az együtt tanulás, gyakorlás, majd legvégül a közlekedésbiztonsági vizsga.

Nincs a folyamatban olyan lépés, amit rövidebb idő alatt vagy sokkal olcsóbban meg lehetne oldani, mivel rendkívül fontos, hogy a kutya fizikailag és lelkileg is tökéletesen egészséges legyen, és hogy a kiképzése is kifogástalan legyen, hisz később a gazdája élete múlhat azon, hogy mindez rendben zajlott-e.

A megfelelően kiképzett kutya engedelmes és megbízható kell hogy legyen, figyelmét nem vonhatja el semmi olyan körülmény, ami általában érdekli a kutyákat. Gazdáját az útvonalakon biztonsággal kell hogy vezesse, az akadályokat kikerülve, a vezényszavaknak engedelmeskedve. A vakvezető kutya megtanulja, hogy a gazdája méretével is számoljon. Képesnek kell lennie az értelmes engedetlenségre is, azaz hogy ha gazdája parancsa veszélyt okozna, akkor ne engedelmeskedjen. Leggyakrabban labrador retrievert, golden retrievert, illetve esetenként német juhászkutyát nevelnek vakvezetőnek, alapítványunknál elsősorban labrador retrievereket képzünk ki.

Alapítványunktól a gazda a kutyát örökös használatba kapja díjmentesen.

Elfogadó és befogadó közösség szükséges ahhoz, hogy a látássérült ember merjen önállóan közlekedni, igényeljen vakvezető kutyát és ne érezze kényelmetlenül magát, bárhol jelenjen is meg négylábú társával. A rehabilitáció fontos eleme a vakvezető kutyával való közlekedés és tájékozódás megfelelő elsajátítása. Sok esetben akár fél évig is tarthat a kutya kiképzőjével a leendő gazda tréningje és csak ezután kerül sor a közlekedésbiztonsági vizsgára. A vakvezető kutyával közlekedő látássérült ember kevesebb segítségre szorul, önállóbban tudja élni mindennapjait.

10 kérdés, 10 válasz a vakvezető kutyáról

A tájékoztatás hiánya miatt sok emberben él téves információ a vakvezető kutyákról. Ezért sokszor a segítségnyújtás is elmarad. A kutyákról szóló filmekben úgy mutatnak be egy-egy történetet, mintha a kutya emberként tudna gondolkodni. Így, ha a családnak nincs kutyája, nem járnak kedvencükkel kutyaiskolába, nem olvasnak kutyakiképzéssel kapcsolatos szakkönyveket, könnyen téves információhoz juthatnak.

1.) Harap? Nem harap!

A vakvezető munkára kiválasztott kutyát többször tesztelik és csak kiegyensúlyozott, nyugodt, jól szocializált, agresszivitástól mentes egyedeket fognak képzésbe. A 27/2009. SZMM rendelet értelmében vakvezető illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyáknak nem szükséges szájkosár használata a közforgalmú és közlekedési eszközökön.

2.) Lehetek tőle beteg? Nem!

A vakvezető kutyákat félévente állatorvos vizsgálja meg. A részletes, szinte mindenre kiterjedő vizsgálat alkalmával a védőoltásokat is megkapja a kutya. Az egészségügyi ellenőrző lapra vezetik a vizsgálat eredményét. Az oltásokat és a féregtelenítést az oltási könyvbe beírják. A vakvezető kutyákat ezen kívül bolha – és kullancs elleni szerekkel is kezelik, ezért teljesen alaptalan a félelem.

3.) Ki vezet? A kutya vezet, a vak gazda irányításával!

Az emberek egy része úgy gondolja, a vakvezető kutya gazdáját oda vezeti, ahová az mondja. Pl: patikába, boltba, nagymamához, stb. Az igazság az, hogy a vak gazdának kell tudnia úti célját és azt, hogy milyen útvonalon akarja azt megközelíteni. Pontosan kell tudnia helyzetét (az irányokat), mikor következik gyalogátkelőhely, megálló, lépcső, hol és milyen irányba kell elkanyarodni. Ennek megfelelően irányítja kutyáját, mely közben kikerüli, vagy jelzi az útjukba kerülő akadályokat.

4.) Hogyan segíthetek?

A vakvezető kutyával közlekedő látássérültnek a legtöbb esetben a szóbeli tájékoztatás elégséges. Fontos, hogy a „Segíthetek?” vagy „Hogyan segíthetek?” kérdés feltevése közben érintsük meg karját, hogy tudja, hozzá beszélünk. Ha igénybe veszi segítségünket, a kutyával ellentétes oldalára állva segítsünk.

5.) Tudja, hogy piros a jelzőlámpa? Nem!

A kutya nem figyeli a jelzőlámpát. Útkereszteződéseknél való áthaladáskor megáll a járda szélén. A gazdának kell tudnia, hogy mikor indulhatnak át biztonságosan az úttesten. Nagyon nagy segítség annak közlése, hogy „megálltak az autók a zebránál, átmehetünk”, vagy „zöldre váltott a lámpa, indulhatunk”.

6.) Tudja-e a kutya, hogy hányas buszra kell felszállni? Nem tudja!

A tömegközlekedési eszközök megállóiban várakozó kutyával, vagy kutya nélkül közlekedő látássérültnek szüksége van a segítségre, mert a hiedelemmel ellentétben a kutya nem ismeri fel a jármű számozását. Felszállásnál engedjük előre őket! A járművön úgy biztosítsunk helyet, hogy mindketten elférjenek. A szabad ülőhelyhez vezessük oda és helyezzük a széktámlára a kezét. Amennyiben nincs ülőhely, egy szabad kapaszkodóra rakjuk a kezét.

7.) Meg szabad simogatni? Ne simogassuk munka közben!

A vakvezető kutya munkája rendkívül fárasztó, folyamatos koncentrálást igénylő feladat. Ha a kutya hámban van és vezeti gazdáját, csak a vezetéssel kapcsolatos feladatokra figyelhet. Tilos e közben emberekkel, más kutyákkal barátkoznia. Minden simogató kéz elvonja figyelmét, és veszélybe sodorhatja gazdáját és önmagát is.

8.) Szabad-e etetni? Idegeneknek etetni nem szabad!

A vak ember és kutyája testi épségét veszélyezteti az az idegen, aki akár csak egy falat élelemmel is kínálja a kutyát! A kutya figyelme előbb-utóbb nem munkájára, az akadályok kerülésére összpontosul, hanem azt fogja figyelni, kitől kaphat egy-egy finom falatot. Éttermekben, rendezvények alkalmával az addig fegyelmezett kutya, nyálát csorgatva és ételt kunyerálva hozza rendkívül kellemetlen helyzetbe gazdáját.

9.) Miért jó egy vakvezető kutya? Mert egy hű társ!

A szeretetére és segítségére mindig számíthatok. Az akadályokat kerülve és jelezve vigyázza lépteim. Könnyebb kapcsolatot teremteni látó és nem látó embertársaimmal. Önállóságot, függetlenebb életmódot biztosít, mert sok esetben pótol egy látó segítőt.

10.) Kiből lesz jó gazda?

Abból az emberből, aki társként szereti vakvezető kutyáját. El tudja fogadni a tartásával járó nehézségeket, kényelmetlenségeket is. A kutyával kapcsolatos elméleti ismereteket elsajátítja, és képessé válik a kutya jelzésrendszerének érzékelésére. Tökéletesen megbízik kutyájában.