forrás: www.kozelkep.hu

Időszakos tapintható kiállítás nyílt a berettyóújfalui Bihari Múzeumban. Az érdeklődők sötét teremben, látássérült tárlatvezetők kíséretében a tapintásukra, szaglásukra, hallásukra hagyatkozva ismerhetik meg a Sárrét vízi világában élő elődeink által használt eszközöket. A rendhagyó kiállítás január 15-ig látogatható.

„Aki múzeumba megy, az tudja: mindent a szemnek, semmit a kéznek. Így óvjuk a kiállított, régi tárgyakat, hogy nehogy tönkremenjenek. Most viszont fordítottunk egyet ezen a szabályon, és a mindent a kéznek semmit a szemnek elvén egy érzékenyítő program keretében kalauzoljuk körbe a kíváncsi látogatókat. Büszkeséggel tölt el, hogy a megyében mi vagyunk az elsők, akik ilyen jellegű teljes, önálló időszaki tárlatot rendeznek” – vázolta fel az időszaki kiállítás koncepcióját Kállai Irén, a Bihari Múzeum igazgatója.

A TÁMOP 3.2.8/B-08 jelű „Bihari múzeum tanoda” című, és a TÁMOP 3.2.11./10-2010-0021. számú „Bihari Vándortarisznya” projektek által kínált forrásból műtárgy másolatok készültek a múzeum „Női munkák” és „A Sárrét vízi világa” állandó kiállításának jellegzetes tárgyaiból. Az érdeklődők egy sötét teremben, látássérült tárlatvezetők segítségével, a tapintásukra, szaglásukra, hallásukra hagyatkozva ismerhetik meg a Sárrét vízi világában élő elődeink halászati eszközeit, s a nők legfontosabb mindennapi tárgyait. A LARKE (Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete) tagjai szakmai támogatásukkal a program kitalálásában és a műtárgyduplumok felismerését segítő Braille, és latin betűkkel ellátott kiírások elhelyezésében is segítették a múzeum munkatársait.

„Örülök, hogy én is megismerhettem ezeket az őseink által használt, ma már népművészeti tárggyá vált eszközöket: a szakajtó kosarat, kupulykót, vajköpülőt, teknőt, varsát. Meghatározóak az ilyen szemléletformáló programok, hiszen nagyon fontos, hogy minél hamarabb, már gyerekkorban megismertessük a másságot. Így talán jobban oda mernek jönni hozzánk az emberek segíteni” – mondta Babics Tamás, a LARKE önkéntese, aki azért jár a Debreceni Egyetem szociális munka szakára, hogy sorstársain segíteni tudjon.

„A saját városában ritkán megy el az ember múzeumba. Ráadásul a fogyatékkal élők gyakran ki sem mozdulnak otthonukból. Ezért mi keressük fel, és hívjuk el egy rendhagyó múzeumlátogatásra az érintett csoportokat, hogy ők is felfedezhessék a bihari kistérség kulturális értékeit. Megyei múzeumi koordinátorként a célom, hogy megmutassuk, milyen egyszerű egy ilyen különleges élményt adó kiállítást létrehozni. Bízom benne, hogy a példánkat követve más vidéki múzeumok is rendeznek hasonlókat a kistérségben” – jegyezte meg a múzeumigazgató.

A Bihari Múzeum egyedülálló fejlesztési sorozaton van túl a bihari kistérség szívében. A nagyothallók és hallássérültek a kiállítótermekben a szokásos képi és szöveges ismeretanyagokon kívül kiépített indukciós hurok segítségével élvezhetik az előadásokat. A látássérültek számára a három infópult közül az egyik JAWS képernyő olvasó programmal van ellátva, emellett a régészeti kiállítóteremben hangos tárlatvezető rendszert alkalmaznak, s tapintható műtárgymásolatok is segítik a tárlat megértését, amiket nemcsak a fogyatékkal élő emberek, hanem bárki a kezébe vehet.

„A Bihari Múzeum azon kívül, hogy május óta minden hónapban egy napra helyet biztosít a LARKE berettyóújfalui és biharkeresztesi csoportjai taggyűléseinek, ahol a környékbeli látássérültek beszélhetnek problémáikról, informálódhatnak az egyesület tevékenységeiről, a múzeum aktuális programjairól, kiállításaival, interaktív elemeivel is megismerkedhetnek. A vak embereknek is lehet múzeumot működtetni, ha akadálymentesítik” – jegyezte meg dr. Nagy Sándor, a LARKE elnöke.