🖤🐾 Összeszorul a szívünk, mert egy négylábú kis angyaltól búcsúzunk. 🖤🥲
A bájos, gyönyörű labrador kislány 14 évvel ezelőtt, egy éves korában érkezett alapítványunkhoz, egy család felajánlásával.
A kicsit bátortalan, de végtelenül kedves, bújós kutya vakvezető munkára nem volt alkalmas, nem volt kellően magabiztos. Csak azt érzetük rajta, hogy egy tündér. 🥰Nem tudjuk ezt másképp megfogalmazni… a tekintete, a kedvessége, az engedelmessége sugallta, hogy itt a helye köztünk. 😍
🐾😊Terápiás kutya lett belőle. Rövid ideig két felvezetővel is dolgozott. A kiképzőjével, Tibivel és egy akkor egyetemista fiatal hölggyel, Anettel. 🙏
Majd Farkas Diána pedagógus álma vált valóra, 😍 amikor Lilivel vizsgát tett és a debreceni Napraforgó Waldorf Iskola terápiás kutyája, iskola kutyája lett.🥰
10 éven át napi rendszerességgel látogatta a diákokat az iskolában.
🤗Dia így emlékszik az együtt töltött évekre:
„A nehezen olvasó vagy dadogó kicsikhez, ha csak hozzáért, máris kevésbé
dadogtak, jobban írtak, olvastak, vagy Lili kedvéért hajlandóak voltak továbbszámolni. 🐾😊 A kutya nem csak a tanulásban, az egymás közti kapcsolatokban is segítette őket. Ha veszekedés, hangosabb szóváltás volt, azonnal szaladt a helyszínre. Valahogy mindig tudta, hogy kinek a lábához kell odaülnie. Liliből idővel iskolakutya lett. Ha a 13 osztály bármelyikében konfliktus adódott a gyerekek között, bementünk Lilivel az osztályba, és a puszta jelenlétével támogatta a gyerekeket.🙏
❤️❤️❤️Nemcsak aranyos és kedves kutya volt, hanem ennél jóval több. Szeretett minket puszta létezésünkért. Nem akart változtatni rajtunk, a gyerekeken, a hibáinkon. Lili mellett gyerekjáték volt megtapasztalni, hogy jó és szerethető mindenki. Mindazt a jót, amit tőle kaptunk, nem lehet szavakba önteni….🥰🙏
Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.” 🥰
Lili kutyus 16 éves korában, betegség nélkül, csendesen elaludt… 😞
0 hozzászólás