Két hét telt el mindössze, hogy búcsút kellett venni Mayától, a 12 éves vakvezető kutyától és most újra ilyen nagyon szomorú hírt kell megosztanunk.
Denisz, 11 és fél éves nyugdíjas vakvezető kutya is elköltözött az örök vadászmezőkre. Olyan gyorsan történt, hogy csak a sok-sok miért kérdés van bennünk.
Denisz 9 hónapos volt, amikor egy téglási család felajánlotta alapítványunknak.
Nagyon könnyen lehetett vele dolgozni, mert rendkívül ragaszkodó volt. Nem vonta el semmi a figyelmét (más kutyák, cicák, utcai zaj). Jutalomfalattal és simogatással tanult meg mindent és mindig mindenhová követett bennünket az udvaron. Nem szerette a pihenőidőt a kennelben tölteni, nagyon egyedi, sivalkodó, az idegeinket borzoló 🙂 hanggal adta tudtunkra nemtetszését. A szomszédokkal való jó viszony megőrzése érdekében, mosolyogva engedtük ki, mert valóban viselhetetlen volt a hangja. Bele sem gondoltunk, hogy mennyire fog ez még hiányozni nekünk. 🙁
8 éven át vezette látássérült gazdáját, Zsombort. Számos rendezvényen, érzékenyítő foglalkozáson mutatták be együtt, hogyan közlekedik a látássérült gazda és vakvezető kutyája. A látássérült gyerekek is nagy örömmel fogadták a Dr. Kettesy Aladár Iskolában, hogy megtapasztalják azt az érzést, hogyan vezet a vakvezető kutya.
Egy évvel ezelőtt érkezett el az ideje, hogy Denisz vakvezető hámját nyugdíjas évekre cseréltük. Befogadó családja, Enikő, Domonkos és András nagy szeretettel vették körbe. Sok-sok séta, babusgatás és kirándulás, na és sok finom falat töltötte ki Denisz mindennapjait. Sokkal több játéka volt tizenévesen, mint kölyökkorában 🙂
2-3 hónapja azonban valami megváltozott. Többszöri rosszullétek, fájdalom, láz, remegés jelezte, hogy valami nincs rendben. Korábban semmilyen betegsége nem volt, még egy fülgyulladás sem. Ezért sem értettük, mi történt most hirtelen. Nagyon gyors lefolyású volt a betegsége, hiába volt a gondoskodás, a többféle gyógyszeres kezelés, állapota gyorsan romlott. Néhány napja nehezen állt már lábra és a finom falatokat sem fogadta el. Az állatorvosok nem tudták a nagy fájdalmat már csillapítani, el kellett őt engedni.
Hálával tartozunk Enikőnek és családjának, hogy olyan sok szeretetettel gondoskodtak
(16782 letöltés)
0 hozzászólás