„Amerikából jöttem, mesterségem címere: vakvezetőkutya”
Ha beszélni tudna, biztosan így mutatkozna be Aba kutya. Valóban az amerikai kontinensen született, Alabama államban. Magyar származású gazdája magával hozta Magyarországra. Két éves korában ajánlották fel a Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány részére, hogy vakvezetőkutya válhassék belőle.
A csillogó fekete szőrű, labrador retriever fajtájú négylábút bizonyosan sokan látták, ahogyan Debrecen forgalmas utcáin kiképzőjével, Szűcs Andrással gyakorolnak. A HVSK Alapítvány munkatársa hónapokon át tanította Abát, hogy elsajátítson mindent, amit egy vakvezető kutyának tudnia kell. A felkészítésben folyamatos segítséget nyújtottak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Csepelen működő Vakvezetőkutya-kiképző Iskolájának dolgozói és vitéz lovag Rithnovszky János bácsi, a csepeli iskola alapítója.
Ez év márciusában ezen az iskolán tettek sikeres vizsgát Aba és kiképzője András. Ekkor már elkezdődött az új gazda kiválasztása. Négy jelölt után végül az ötödik jelentkező volt az, aki járástempójában és temperamentumában is tökéletesen illett Abához. Mert bizony a vakvezetőkutyák ezen tulajdonságai adottak, s ehhez kell gazdát választani nem pedig fordítva.
Gazda és kutya összeszoktatása nem egyszerű feladat, a látássérült emberek rehabilitációjának embert próbáló szakasza. Szokó Zsolt tapasztalt kutyásként vette kezébe a póráz végét és a vakvezető hám fogóját. Aba lett a negyedik vakvezető kutyája. Határozottságára, következetességére szükség is volt és lesz, mert igen erős jellemű négylábú társat kapott. Az átadó tanfolyam lebonyolítására Budapesten került sor. Az elméleti órák után különböző helyszíneken folyt a gyakorlás. S ez idő alatt egyre szorosabbá vált kettejük kapcsolata. A tanfolyam utolsó napjaiban András végleg háttérbe vonult a gazdaszerepből és az utolsó instrukciókat már Renkó Zsuzsától, a csepeli iskola kiképzőjétől kapták az újdonsült barátok. Július 30-án a vizsgabizottság előtt engedelmes feladatokból, tanpályán és idegen útvonalon forgalomban való vezetésből is sikeres vizsgát tettek. Zsolt és Aba munkáját a MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Iskola vizsgaszabályzata alapján pontozták. Gratulálunk nekik, az előttük álló hosszú évekhez minden jót kívánunk!
A HVSK Alapítványt pontosan egy évvel ezelőtt, augusztus 13-án jegyezték be. Elsőként átadott vakvezetőkutyájának kiképzése, ellátása igen magas összegre rúg (Ma Magyarországon kb. 1,5-2 millió Ft. egy vakvezetőkutya kiképzése). Az orvosi ellátás költségeit teljes egészében Dr. Tóth Attila állatorvos vállalta. András társadalmi munkában képezte ki a kutyát, munkabérben nem részesült pénz hiányában. Az élelmezésben és a szükséges felszerelés beszerzésében a Fehér Bot Alapítvány, a Látásnélküli Világ Alapítvány és a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete nyújtott segítséget. Alkalmanként tizenöt fő önkéntes munkatárs segítette/segíti az alapítvány munkáját.
(16544 letöltés)
Sziasztok!
Gratulálok a sikeres vizsgához, igazából kinek is, hiszen egy csapat a kutyát is beleértve kellett hozzá, nélküle nem ment volna. Sajna ebben az országban a hátrányban lévő emberek, ha nem segítenek magukon, nem nagyon boldogulnak. Az állam nem túlzottan preferálja a rehabilitációt és a beilleszkedést. Összefogással és egymás segítésével azonban nagyon sok minden megoldható. Ez az 1 % is nagyon jó, hogy lehetséges, így ezek a forintok hasznos dolgokra mennek el. Bízom benne, hogy az általatok kiképzett állatok jó türelmes szerető gazdikhoz kerülnek, akik szeretni is fogják őket, hisz valahol egymásért lesznek. A rakoncátlan „tanuló” kiskutyákból pedig jó nézni, ahogy engedelmes szótfogadó állat fejlődik, aki a jövendő gazdi segítésén kivül egy kis melegséget is visz az új otthonába.